A zenekar tizennégy tagja közül a nagyon rokonszenves Tío Palót néztük ki magunknak interjúalanynak, ám ő végül egy árva mukkot sem szólt, bár amikor focira terelődött a szó, némi élénkség költözött a tekintetébe és talán még bólogatott is. Odaült viszont a sztárként kezelt énekes, Tío Toni és a fiatalok közül a prímás-koncertmesteri szerepet alakító Antonio Carbonell, vagyis Sicus.

Sok helyen olvasható, hogy a Buena Vista inspirálta a zenekar megalakítását? Kié volt konkrétan az ötlet?

Tío Toni: A gyerekeké, a fiataloké. Ez, a katalán rumba a mi hagyományunk. Már csak öt emblematikus hely van Katalóniában, ahol a katalán cigányok ezt ápolják, mi ezek egyikéről származunk. Amikor gyerekek voltunk, ezt a zenét hallottuk mindig a családban, ezt akartuk továbbvinni.

A zenekar minden tagja a rokonsághoz tartozik?

Sicus: Nem mindenki, de sokan. Öt generáció tagjai vannak a zenekarban. Testvérek, unokatestvérek, sógorok, unokák.

A zenekar tagjai közül hárman-négyen is viselik a Carbonell családnevet. Dani Carbonell, a Macaco és az Ojos De Brujo agya közre is működik a lemezen. Ő is rokon?

Sicus: Nem. De a zenekarai egyértelműen a katalán rumbából nyerik az inspirációjukat.

Hogyhogy a fiatalok a katalán rumbának ezt a tradicionális és nem inkább a modernizált formáit ápolják?

Sicus: Sokféle zenét szeretünk, de én hat éves korom óta ezt játszom. Autodidakták vagyunk, nem is játszhatunk mást.

Milyen viszony fűzi a zenekar öregjeit Perethez, a rumba királyához? Ő többször is szeretettel emlékezett meg önökről különböző interjúkban.

Tíio Toni: Ötven évig játszottunk együtt, a palmerója [rumba-formációkban szokásos, ritmushangszerként használt tapsolóember] voltam. Felléptünk az Eurovíziós Dalfesztiválon, a barcelonai olimpián és hét filmert is forgattunk együtt. Nagyon szeretjük őt. A katalán rumba Barcelona San Antonio kerületében született, Peret is és én is ott születtünk.

Más zenekarok is őrzik még a katalán rumba hagyományát vagy önök az utolsók?

Tío Toni: Dehogy, rengetegen vannak.

A barcelonai zenekarok új generációjával milyen viszonyban vannak? A lemezükön játszik Dani Carbonell és a Joan Garriga, a Dusminguet volt frontembere is.

Sicus: Van kapcsolat, a lemezünket ugyanaz a K Industria adta ki, aki sok zenekar lemezét ebből a körből, például Manu Chaóét is. Ő valószínűleg vendégeskedik is majd a következő lemezünkön.

Sok barcelonai zenekar panaszkodik arra mostanában, hogy a városban megszűnt az utcai zenélés lehetősége és emiatt nincs utánpótlás. Önök játszottak az utcán?

Tío Toni: Lehet most is, csak előre be kell jelentkezni és kérni engedélyt, kivéve a nagyobb ünnepeken. Mi az utcán már nem játszunk, de én, ha úgy érzem, hogy az Úr szólít, elmegyek zenélni kórházakba, gyermekotthonokba, idősek otthonába, börtönbe.

Barcelona a Latin-Amerikából bevándorló zenészek kedvelt célpontja és ez érezhető hatással van a város zenekaraira. Önökre is?

Tío Toni: Perettel játszottunk latin-amerikai zenészekkel. A kubai zene sokkal hangosabb a katalánnál, amely nem olyan élénk. A kubaiak innen vitték el a rumbát, aztán sokkal hangosabban hozták vissza. Ez nekünk megnehezíti a dolgunkat.

Kelet-Európa a cigányzene reneszánszának és új irányzatainak meghatározó régiója. Ismerik az itteni zenekarokat, figyelik, hogy mi történik?

Tío Toni: Nem nagyon. Ausztriában voltunk egyszer egy cigányzenei fesztiválon, ott hallottunk egy-két dolgot. Találkoztunk egy öreg román cigánnyal, aki a koncertünk után odajött, megölelt és beszélgettünk. Még meg is értettük egymást. De az itteni zenét nem nagyon ismerjük. Egyszer bemutattak a belga királynőnek, aki katalán volt egyébként és neki mondtam, hogy én büszke vagyok arra, hogy cigány vagyok és arra is, hogy katalán, hiába vannak jó és rossz cigányok és jó és rossz katalánok is.

Barcelonaiként nyilván járnak meccsre. Látták annak idején Kocsist, Kubalát, Czibort játszani?

Tío Toni: Kubalával nagyon jó barátok vagyunk, illetve voltunk. Csodálatos ember és csodálatos játékos. [A zenekar menedzsere ekkor valamit Tío Toni fülébe súgott.] És persze ismerem Nagyot, a kézilabdázót [Nagy László, a magyar válogatott átlövője a Barcelona kézilabdacsapatában játszik].