Csúszásban vagyok a koncertleltárral és azon gondolkodom, hogy mi volt az a momentum, amely leginkább megmaradt bennem a tegnapelőtti tizenegy koncertből. Carminho éjkirálynő-alakja? Ahogy lassan elkezdett duruzsolni a vokál Eliza Carthy mögött? Vagy ahogy Asif Ali Khan idősebb partnere gesztikulált a kezével?
Showcase-maraton, Womex 3.
Eredetileg nem különösebben érdekelt a Berrogüetto koncertje, de néhány perc egy liftbe szorulva különös szolidaritást tud létrehozni emberek között. Amikor Xabier Diazzal kettesben maradtunk a liftben, megígértem neki, hogy megnézem őket. Aztán a végén ez volt a legjobb.
Ez is megvolt, és nem akárhogy - Womex 2.
"A nyugati az ugratósra dob" - mikor ez a mondat elhangzott, túl voltunk a lényegen, már meg volt nyerve az este. Már a koncert alatt is éreztem, de egy nappal az esemény után egyértelműnek látszik, hogy nagyon bejött a magyar megnyitó szakmának és komoly magyar divatkorszak jöhet a világzenében, ha ezt sikerül kihasználni. De nézőként is 8,5-et adnék a tízes skálán a produkciónak.
Backstage-jelentés, Womex 1.
Szerdán kezdődik az utóbbi tíz év magyar szempontból legfontosabb világzenei eseménye, az idei Womex (World Music Expo). Ez a legrangosabb éves világzenei szakesemény, afféle konferencia és vásár egy nagy zenei fesztivállal egybegyúrva. Ahogy az ilyen fesztiválokon az nem ritka, minden évben van egy úgynevezett súlypont-ország (vagy súlyponti téma), ahonnan több zenekart is meghívnak, a nyitónapon ők adják a műsort és az egész rendezvényen központi szerepet kapnak. Idén ez Magyarország (tavaly Korea, tavalyelőtt a skandináv térség, azelőtt a flamenco volt). A májusi döntés előtt már írtunk erről, azóta tehát a Hangvető, elsősorban a Tükrös zenekarban is érdekelt Lelkes András és Liber Endre által megálmodott és szervezett pályázat célba ért.
Kik szerepelnek a valamivel több mint 60 perces programban? Ott a Tükrös, Lukács Miklós és Balogh Kálmán (utóbbi Novák Csaba bőgőssel együtt a magyar program mellett egy nemzetközi projektben, a The Other Europeans-ben is érdekelt az idei Womexen) cimbalmoznak, Szokolay Dongó Balázs és Dresch Mihály egyaránt zseniális fafúvósok, aztán a Söndörgő, amely idén már nemzetközileg is elkezdett befutni (meghívás a Songlines londoni fesztiváljára!), Both Miklós gitárprímás a Naprából ismert, Szalóki Ági és Dés András (ütőhangszerek) pedig szintén nem kezdők. Nekik illetve velük kellene megmutatni, hogy az egyébként néhány éve Womex-nagydíjas (egyfajta életműdíj) Muzsikás mellett és után teremtek még figyelemreméltó dolgok.
Amikor ezt írom, négy óra múlva kezdődik a koncert, a koppenhágai Koncerthuiset-ben pedig négy órája tart a beállás. A hangulat a backstage-ben körülbelül olyan, mint pár órával azelőtt lehetett a külügyben, hogy Magyarország ENSZ BT-tagságáról szavaztak, csak ez szinte biztosan jobban fog elsülni.
A Womex persze rengeteg más dologról is szól majd a következő napokban, de ma csak erről. A többiről majd később írok.
Az esti programhoz készült trailer:
Utolsó kommentek